Kontakt 2017, 19(3):e220-e226 | DOI: 10.1016/j.kontakt.2017.07.003

Labour market opportunities of women with young children after childbirthSociální vědy ve zdraví - původní práce

Anita R. Fedor, Andrea Toldi*
University of Debrecen, Faculty of Health, Nyíregyháza, Hungary

A survey of 427 women which focussed on attitudes and factors affecting decisions concerning childcare leave (and a return to the workforce) was conducted in Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary in 2014. Previous studies have shown that Hungarian women raising children are less employed (40%) compared to the EU28 average of 63%. In this empirical study of Hungarian women with young children, two sub-groups were identified: those who had returned to work following childcare leave, and those still on childcare leave. Both groups preferred to be exclusively a mother for the first 3 years of the child's life. Those still on childcare leave plan to return to work 6 months later than those who have returned, and those with more children under the age of 5 plan to stay at home longer before returning to work. Divorced or single mothers returned to the labour force earlier than those who are married. The length of time spent on maternity was not related to having a civil or public job, but was related to the level of qualifications (as mothers with lower qualifications returned to work earlier). A "partner bonus" effect was noticed only for those who returned to work earlier, which indicates that they could return to work because there was a caregiver for the child at home. All mothers wanted to (and did) invest in the "social capital of their child".

Klíčová slova: Women raising little children; Childcare leave; Labour market integration; Attitude toward work

Vloženo: 27. březen 2017; Revidováno: 28. červen 2017; Přijato: 12. červenec 2017; Zveřejněno: 29. září 2017  Zobrazit citaci

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Fedor AR, Toldi A. Labour market opportunities of women with young children after childbirth. Kontakt. 2017;19(3):e220-226. doi: 10.1016/j.kontakt.2017.07.003.
Stáhnout citaci

Reference

  1. Fedor RA. Egyensúlyban? A munkaerő-piaci karriertől a familiarizmusig. A kisgyermeket nevelő nők munkavállalási integrációjának mintázata. Debrecen: Debrecen University Press; 2015.
  2. Frey M. Nők és férfiak a munkaerőpiacon. In: Nagy I, Pongrácz T, Tóth IG (Eds). Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, TÁRKI; 2001, pp. 9-29.
  3. Frey M. Nők és férfiak a munkaerőpiacon - a Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégia céljainak a tükrében In: Nagy I, Pongrácz T (Eds). Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, TÁRKI; 2009, pp. 27-51.
  4. Koncz K. Női karrieresélyek, karriertípusok és karrierjellemzők. Munkaügyi Szemle 2006;9:28-35.
  5. Spéder Zs. Gyermekvállalás megváltozott munkaerő - piaci körülmények között. In: Nagy I, Pongrácz T, Tóth IG (Eds.). Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, TÁRKI; 2001, pp. 46-64.
  6. Koncz K. A munka és a magánélet egyensúlya az Európai Uniós követelmények fényében. Munkaügyi Szemle 2008;1:4-5.
  7. Fedor RA, Fónai M. Kisgyermekes nők foglalkoztatási jellemzői és a családtámogatások igénybevétele. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2013;4:71-86.
  8. Rosen S. Emberi tőke. In: Lengyel G, Szántó Z (Eds). Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Aula Kiadó; 1998, pp. 71-100.
  9. Fényes H. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolódása? Debrecen: Debrecen University Press; 2010.
  10. Engler Á. Kisgyermekes nők a felsőoktatásban. Budapest: Gondolat Kiadó; 2011.
  11. Fedor RA, Takács P. A gyermekgondozási szabadság optimális időtartama. Acta Medicinae et Sociologica 2013;4(11):65-78. Přejít k původnímu zdroji...
  12. Kohli M. A foglalkozási életút intézményesülése és individualizálódása. Replika 1993;9(10):161-77.
  13. Fuchs VR. A nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségekről. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó; 2003.
  14. Bukodi E, Róbert P. A nők munkaerő-piaci részvállalása és a gyermekvállalás. Statisztikai Szemle 1999;4:201-23.
  15. Kapitány B, Spéder Z. Gyermekvállalás. In: Monostori J, Őri P, Molnár SE, Spéder Z. (Eds). Demográfiai Portré. Jelentés a magyar népesség helyzetérő. Budapest: KSH, Népességtudományi Kutató Intézet; 2009, pp. 29-40.
  16. Employment and activity by sex and age - annual data 2013. [online] [cit. 2017-07-07]. Available from: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do
  17. Bálint M, Köllő J. A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély 2007;1:1-21.
  18. Eurostat 2014. Rate of employed mothers aged 25-54 according to the age of their youngest child. Database 2014. [online] [cit. 2017-07-07]. Available from: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do
  19. Eurostat 2014. Rate of employed mothers aged 25-54 according to the number of children. Database 2014. [online] [cit. 2017-07-07]. Available from: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do
  20. Blaskó Zs. Családtámogatás, Gyermeknevelés, Munkavállalás. In: Monostori J, Őri P, Molnár SE, Spéder Zs. (Eds). Demográfiai Portré. Jelentés a magyar népesség helyzetérő. Budapest: KSH, Népességtudományi Kutató Intézet; 2009a, pp. 41-51.
  21. Makay Zs. Ki vigyáz a munkavállaló anya gyermekére? Demográfia 2008;2(3):217-40.
  22. Blaskó Zs. Családpolitikai változások az érintettek szemszögéből. KorFa 2009;4:1-4.
  23. KSH 2015. Total fertility rate in the European Union in 2015. [online] [cit. 2017-07-07]. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdde220.html
  24. Coleman JS. A társadalmi tőke az emberi tőke termelésben. In: Lengyel G, Szántó Z (Eds.). Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Budapest: Aula Kiadó; 1998, pp. 11-44.
  25. Pusztai G. A társadalmi tőke szerepe a határon túli felekezeti középiskolások iskolai pályafutásának alakulásában. Protestáns Szemle 2004;1:40-61.
  26. Pusztai G. A társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. Budapest: Újmandátum Könyvkiadó; 2009.