Kontakt 2019, 21(4):360-366 | DOI: 10.32725/kont.2019.052

Parental and health visitor assessment of children development and factors affecting children development assessment in HungaryNursing - Original article

Krisztina Deutsch1,*, József Betlehem1, Bálint Bánfai1, Sára Jeges1, Kinga Lampek1, Dóra Domina Tancsics1, Melinda Csima2
1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Pécs, Hungary
2 Kaposvár University Faculty of Pedagogy, Kaposvár, Hungary

Unlike the international practice, knowledge of parents about child development has not been studied in Hungary and researches have not been aimed at examining the sources of parental knowledge. Therefore, the aim of our research was to measure parental knowledge about their children's level of development according to development areas and to gather information about the sources of parental knowledge. There was an opportunity to examine the adequacy of parental assessment by comparing parent and health visitor (professional) opinions about the development level of children. The cross-sectional, descriptive study was realized in Budapest and in five further counties. The research showed that parents acquire information primarily through health visitors in connection with the children's development, and in the case of the perception of certain developmental problems parents ask health visitors first. It also seemed to verify that the frequency of delay in development in the field of speech and cognitive development increases with the age of children, and these two development areas showed the greatest discrepancy between the parental assessment and the developmental standards represented by health visitors.

Keywords: Cognitive development; Early childhood; Health visitor; Parent; Physical development; Speech development

Received: April 11, 2019; Accepted: October 17, 2019; Prepublished online: October 23, 2019; Published: December 13, 2019  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Deutsch K, Betlehem J, Bánfai B, Jeges S, Lampek K, Domina Tancsics D, Csima M. Parental and health visitor assessment of children development and factors affecting children development assessment in Hungary. Kontakt. 2019;21(4):360-366. doi: 10.32725/kont.2019.052.
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Ágfalvy R (2005). A gyermek fejlődésének követése és egészségi állapotának vizsgálata. In: Aszmann A, Békefi D (Eds). Iskola-egészségügy. Budapest: OGYEI, pp. 85-89.
    2. Anghelescu C, Iliescu M (2007). Knowledge, attitudes and practices on parenting in Romania. Bucharest: Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale a României.
    3. Bánfai B, Betlehem J, Deutsch K, Jeges S, Lampek K, Petőné CM, Tancsics D (2014). Összefoglaló tanulmány a TÁMOP 6.1.4/12/1-2012-0000 Koragyermekkori (0-7év) program kiemelt projektben végzett "Szülők gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjének felmérése, a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásával kapcsolatos elvárásainak elégedettség-felmérése, szociológiai/szociálpszichológiai típusú felmérés és elemzés" vonatkozásában. [online] [cit. 2019-02-10]. Available from: http://docplayer.hu/44786165-Tamop-6-1-4-12-koragyermekkori-0-7-ev-program.html
    4. Büki G, Gallai M, Paksy L (2004). A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában. 2. sz. Módszertani levél. Budapest: OGYEI, pp. 1-27.
    5. Colson ER, Dworkin PH (1988). Kisdedkori fejlődés. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 3(3): 2-7.
    6. Czeizel B (2009). A kora gyermekkori intervenció múltja, jelene és remélt jövője. Fejlesztő Pedagógia 37(2-3): 5-8.
    7. Danis I, Kalmár M (2011). A fejlődés természete és modelljei. In: Balázs I (Ed.). A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, pp. 76-124.
    8. Danis I, Farkas M, Oates J (2011). Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla? In: Balázs I (Ed.). A koragyermekkori fejlődés természete - fejlődési lépések és kihívások. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, pp. 24-66.
    9. Doig KB, Macias MM, Saylor C, Crave F, Ingram PE (1999). The Child Development Inventory: A developmental outcome measure for follow-up of the high-risk infant. J Pediatr 135(3): 358-362. DIO: 10.1016/S0022-3476(99)70134-4. Go to original source... Go to PubMed...
    10. Ferenczi S, Csákvári J, Tánczos É (2015). Vulnerability and resilience in early childhood interventions. Paper presented at the annual meeting for the INTCESS15 - 2nd International Conference on Education and Social Sciences, Istanbul, February 2-4.
    11. Gallai M, Vetier A (2011). Mozogj, érzékelj, légy aktív és egészséges! - Testi növekedés, motoros és érzékszervi fejlődés, valamint az egészség. In: Balázs I (Ed.). A koragyermekkori fejlődés természete - fejlődési lépések és kihívások. Budapest. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, pp. 102-144.
    12. Glascoe FP (2003). Parents' evaluation of developmental status: how well do parents' concerns identify children with behavioral and emotional problems? Clin Pediatr (Phila) 42(2): 133-138. DOI: 10.1177/000992280304200206. Go to original source... Go to PubMed...
    13. György IM (1984). A HOME-leltár hazai alkalmazásának tapasztalatai. Módszer a családi környezet hatásának mérésére. Pszichológia 1984(4): 577-595.
    14. Ireton H (1997). Child development review (CDR): 18 months - kindergarten. [online] [cit. 2019-01-20]. Available from: http://www.childdevrev.com/page11/page43/idicdrresearch.html
    15. Joubert K, Gyenis G, Darvay S, Péter F, Mag K, Csukás A, et al. (2009). A magyar fiúk és leányok testmagasságának/testhosszúságának, testtömegének, növekedési ütemének, testtömeg-indexének (BMI) referencia-percentilisei, és a másodlagos nemi jellegek referencia-percentiliseinek életkori határértékei. In: Oláh É (Ed.). Gyermekgyógyászati kézikönyv - Diagnosztikai és terápiás útmutató gyakorló gyermekgyógyászoknak II. Budapest: Medicina, pp. 1576-1593, 1616-1619.
    16. Kalmár M (2007). Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Rizikómentesen született, valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó.
    17. Mester E (2005). Az alapellátás feladatai a látászavarok felismerésében. In: Aszmann A, Békefi D, (Eds). Iskola-egészségügy. Budapest: OGYEI, pp. 95-104.
    18. Ministry of Health of Hungary (2009). Szakmai irányelv: A 0-18 éves gyermekek teljeskörű, életkorhoz kötött hallásszűréséről. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
    19. Ministry of Health of Hungary (2012). Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve. A 0-18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. Szűrővizsgálati irányelvek védőnők és gyermekorvosok számára. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
    20. Pintér A (2004). Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez. 3. sz. Módszertani levél. Budapest: OGYEI. [online] [cit. 2019-03-03]. Available from: http://www.futas.net/cikkek/fogyas/bmi-testtomeg-gyermekeknel-borredo-vastagsag-merese.pdf
    21. Ribiczey N (2010). Környezeti hatások és intellektuális fejlődés - Különböző megközelítések a környezet releváns aspektusainak megragadására. Gyógypedagógiai Szemle 35(1): 46-60.
    22. Sameroff AJ (2005). The science of infancy: academic, social, and political agendas. Infancy 7(3): 219-242. DOI: 10.1207/s15327078in0703_1. Go to original source... Go to PubMed...
    23. Sameroff AJ, Seifer R, Baldwin A, Baldwin C (1993). Stability of intelligence from preschool to adolescence: The influence of social and family risk factors. Child Dev 64(1): 80-97. DOI: 10.1111/j.1467-8624.1993.tb02896.x. Go to original source... Go to PubMed...
    24. Seifer R (2001). Socioeconomic status, multiple risk, and development of intelligence. In: Sternberg RJ, Grigorenko EL (Eds). Environmental effects on cognitive abilities. New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates, pp. 59-81.
    25. Simon AE, Pastor PN, Avila RM, Blumberg SJ (2013). Socioeconomic disadvantage and developmental delay among US children aged 18 months to 5 years. J Epidemiol Community Health 67(8): 689-695. Go to original source... Go to PubMed...
    26. Sturner RA, Howard BJ (1998). Kisgyermekkori fejlődés 1. Gyermekgyógyászati Továbbképző 3(4): 2-16.
    27. Tamás L (2005). A hallászavarok felismerése, szűrése és kezelése. In: Aszmann A, Békefi D (Eds). Iskola-egészségügy. Budapest: OGYEI, pp. 105-117.

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License (CC BY-NC-ND 4.0), which permits non-comercial use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content