Kontakt 2019, 21(4):360-366 | DOI: 10.32725/kont.2019.052

Hodnocení rodičů a zdravotnických pracovníků týkající se vývoje dětí a faktorů ovlivňujících hodnocení vývoje dětí v MaďarskuOšetřovatelství - původní práce

Krisztina Deutsch1,*, József Betlehem1, Bálint Bánfai1, Sára Jeges1, Kinga Lampek1, Dóra Domina Tancsics1, Melinda Csima2
1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Pécs, Hungary
2 Kaposvár University Faculty of Pedagogy, Kaposvár, Hungary

Na rozdíl od mezinárodní praxe nebyly v Maďarsku studovány znalosti rodičů o vývoji dítěte a nebyly zde ani výzkumy týkající se zdrojů, odkud rodiče své znalosti čerpají. Cílem našeho výzkumu tak bylo změřit znalosti rodičů o úrovni rozvoje jejich dětí a shromáždit informace o jejich znalostech. Měli jsme možnost přezkoumat, jak přiměřeně hodnotili úroveň vývoje dítěte rodiče v porovnání s odbornými názory zdravotnických pracovníků. Výzkum ukázal, že rodiče získávají informace o vývoji dětí především prostřednictvím zdravotnických pracovníků, a v případě, že si povšimnou vývojových problémů, je zdravotnický pracovník první, na koho se obrátí. Zároveň to potvrzuje fakt, že frekvence zpoždění ve vývoji dítěte týkající se řeči a kognitivních schopností se zvyšuje s věkem dětí a náhled na standardní vývoj těchto dvou oblastí vykázal největší rozdíl mezi hodnocením rodičů a hodnocením zdravotnických pracovníků.

Klíčová slova: fyzický vývoj; kognitivní vývoj; rané dětství; vývoj řeči; zdravotnický pracovník

Vloženo: 11. duben 2019; Přijato: 17. říjen 2019; Zveřejněno online: 23. říjen 2019; Zveřejněno: 13. prosinec 2019  Zobrazit citaci

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Deutsch K, Betlehem J, Bánfai B, Jeges S, Lampek K, Domina Tancsics D, Csima M. Parental and health visitor assessment of children development and factors affecting children development assessment in Hungary. Kontakt. 2019;21(4):360-366. doi: 10.32725/kont.2019.052.
Sdílet...
Stáhnout citaci
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Zobrazit celý článek

    Reference

    1. Ágfalvy R (2005). A gyermek fejlődésének követése és egészségi állapotának vizsgálata. In: Aszmann A, Békefi D (Eds). Iskola-egészségügy. Budapest: OGYEI, pp. 85-89.
    2. Anghelescu C, Iliescu M (2007). Knowledge, attitudes and practices on parenting in Romania. Bucharest: Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale a României.
    3. Bánfai B, Betlehem J, Deutsch K, Jeges S, Lampek K, Petőné CM, Tancsics D (2014). Összefoglaló tanulmány a TÁMOP 6.1.4/12/1-2012-0000 Koragyermekkori (0-7év) program kiemelt projektben végzett "Szülők gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjének felmérése, a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásával kapcsolatos elvárásainak elégedettség-felmérése, szociológiai/szociálpszichológiai típusú felmérés és elemzés" vonatkozásában. [online] [cit. 2019-02-10]. Available from: http://docplayer.hu/44786165-Tamop-6-1-4-12-koragyermekkori-0-7-ev-program.html
    4. Büki G, Gallai M, Paksy L (2004). A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában. 2. sz. Módszertani levél. Budapest: OGYEI, pp. 1-27.
    5. Colson ER, Dworkin PH (1988). Kisdedkori fejlődés. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 3(3): 2-7.
    6. Czeizel B (2009). A kora gyermekkori intervenció múltja, jelene és remélt jövője. Fejlesztő Pedagógia 37(2-3): 5-8.
    7. Danis I, Kalmár M (2011). A fejlődés természete és modelljei. In: Balázs I (Ed.). A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, pp. 76-124.
    8. Danis I, Farkas M, Oates J (2011). Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla? In: Balázs I (Ed.). A koragyermekkori fejlődés természete - fejlődési lépések és kihívások. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, pp. 24-66.
    9. Doig KB, Macias MM, Saylor C, Crave F, Ingram PE (1999). The Child Development Inventory: A developmental outcome measure for follow-up of the high-risk infant. J Pediatr 135(3): 358-362. DIO: 10.1016/S0022-3476(99)70134-4. Přejít k původnímu zdroji... Přejít na PubMed...
    10. Ferenczi S, Csákvári J, Tánczos É (2015). Vulnerability and resilience in early childhood interventions. Paper presented at the annual meeting for the INTCESS15 - 2nd International Conference on Education and Social Sciences, Istanbul, February 2-4.
    11. Gallai M, Vetier A (2011). Mozogj, érzékelj, légy aktív és egészséges! - Testi növekedés, motoros és érzékszervi fejlődés, valamint az egészség. In: Balázs I (Ed.). A koragyermekkori fejlődés természete - fejlődési lépések és kihívások. Budapest. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, pp. 102-144.
    12. Glascoe FP (2003). Parents' evaluation of developmental status: how well do parents' concerns identify children with behavioral and emotional problems? Clin Pediatr (Phila) 42(2): 133-138. DOI: 10.1177/000992280304200206. Přejít k původnímu zdroji... Přejít na PubMed...
    13. György IM (1984). A HOME-leltár hazai alkalmazásának tapasztalatai. Módszer a családi környezet hatásának mérésére. Pszichológia 1984(4): 577-595.
    14. Ireton H (1997). Child development review (CDR): 18 months - kindergarten. [online] [cit. 2019-01-20]. Available from: http://www.childdevrev.com/page11/page43/idicdrresearch.html
    15. Joubert K, Gyenis G, Darvay S, Péter F, Mag K, Csukás A, et al. (2009). A magyar fiúk és leányok testmagasságának/testhosszúságának, testtömegének, növekedési ütemének, testtömeg-indexének (BMI) referencia-percentilisei, és a másodlagos nemi jellegek referencia-percentiliseinek életkori határértékei. In: Oláh É (Ed.). Gyermekgyógyászati kézikönyv - Diagnosztikai és terápiás útmutató gyakorló gyermekgyógyászoknak II. Budapest: Medicina, pp. 1576-1593, 1616-1619.
    16. Kalmár M (2007). Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. Rizikómentesen született, valamint koraszülött gyerekek követésének tanulságai. Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó.
    17. Mester E (2005). Az alapellátás feladatai a látászavarok felismerésében. In: Aszmann A, Békefi D, (Eds). Iskola-egészségügy. Budapest: OGYEI, pp. 95-104.
    18. Ministry of Health of Hungary (2009). Szakmai irányelv: A 0-18 éves gyermekek teljeskörű, életkorhoz kötött hallásszűréséről. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
    19. Ministry of Health of Hungary (2012). Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve. A 0-18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. Szűrővizsgálati irányelvek védőnők és gyermekorvosok számára. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
    20. Pintér A (2004). Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez. 3. sz. Módszertani levél. Budapest: OGYEI. [online] [cit. 2019-03-03]. Available from: http://www.futas.net/cikkek/fogyas/bmi-testtomeg-gyermekeknel-borredo-vastagsag-merese.pdf
    21. Ribiczey N (2010). Környezeti hatások és intellektuális fejlődés - Különböző megközelítések a környezet releváns aspektusainak megragadására. Gyógypedagógiai Szemle 35(1): 46-60.
    22. Sameroff AJ (2005). The science of infancy: academic, social, and political agendas. Infancy 7(3): 219-242. DOI: 10.1207/s15327078in0703_1. Přejít k původnímu zdroji... Přejít na PubMed...
    23. Sameroff AJ, Seifer R, Baldwin A, Baldwin C (1993). Stability of intelligence from preschool to adolescence: The influence of social and family risk factors. Child Dev 64(1): 80-97. DOI: 10.1111/j.1467-8624.1993.tb02896.x. Přejít k původnímu zdroji... Přejít na PubMed...
    24. Seifer R (2001). Socioeconomic status, multiple risk, and development of intelligence. In: Sternberg RJ, Grigorenko EL (Eds). Environmental effects on cognitive abilities. New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates, pp. 59-81.
    25. Simon AE, Pastor PN, Avila RM, Blumberg SJ (2013). Socioeconomic disadvantage and developmental delay among US children aged 18 months to 5 years. J Epidemiol Community Health 67(8): 689-695. Přejít k původnímu zdroji... Přejít na PubMed...
    26. Sturner RA, Howard BJ (1998). Kisgyermekkori fejlődés 1. Gyermekgyógyászati Továbbképző 3(4): 2-16.
    27. Tamás L (2005). A hallászavarok felismerése, szűrése és kezelése. In: Aszmann A, Békefi D (Eds). Iskola-egészségügy. Budapest: OGYEI, pp. 105-117.

    Tento článek je publikován v režimu tzv. otevřeného přístupu k vědeckým informacím (Open Access), který je distribuován pod licencí Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License (CC BY-NC-ND 4.0), která umožňuje nekomerční distribuci, reprodukci a změny, pokud je původní dílo řádně ocitováno. Není povolena distribuce, reprodukce nebo změna, která není v souladu s podmínkami této licence.


    Zpět na obsah